Alapszabály

 

A BALATONI KÖRNYEZETVÉDŐ ÉS FÜRDŐEGYESÜLET

ALAPSZABÁLYA

 

 

Elhatározva a Balatoni Környezetvédő és Fürdőegyesület létrehozását, a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) és az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (Ectv.) rendelkezéseinek megfelelve a tagok az alábbi tartalommal fogadják el a szervezet alapszabályát:

 

I.

Az egyesület adatai

 

1. Az egyesület neve: Balatoni Környezetvédő és Fürdőegyesület

 

2. Az egyesület székhelye: 2045 Törökbálint Dózsa György utca 71.

 

3. Az egyesület alapító tagjainak nevét és lakóhelyét tartalmazó tagnévsor az alapszabály 1. számú mellékletét képezi.

 

 

II.

Az egyesület célja, tevékenysége

 

1. Az egyesület célja:

A Balatoni Környezetvédelmi és Fürdőegyesület egy helyi kezdeményezésen alapuló, pártpolitikától független civil érdekvédelmi- és szakmai szervezet, amely célja a Balaton Dél-nyugati parti sávjában jelenleg meglévő természetközeli fürdőkultúra és azzal összhangban álló turisztikai értékek és lehetőségek megőrzése, a természettel összhangban történő fejlesztése, ezáltal a térségre jellemző, szolid léptékű, szerethető településkép, a hagyományos fürdőkultúra megóvása, a helyiek érdekképviselete és a Balaton védelme. Ez magában foglalja az évtizedek óta helyben üdülő generációk jelenleg is gyakorolt vízparthoz jutási lehetőségei, jogainak képviseletét is.

 

2. Az egyesület tevékenysége:

 

2.1 A Balaton természeti- és épített környezetének védelme keretében:

– vizes élőhelyek és nádasok megóvása érdekében együttműködés a Tihanyi Limnológiai Kutatóintézettel és más tudományos szervezetekkel;

– Fellépés a tó vizes élőhelyeinek megszüntetése, szennyezése, rongálása, illetve túlzott beépítése ellen.

 

2.2 A parti sávban élő, vagy üdülő emberek több generáció óta gyakorolt fürdőkultúrájának védelme keretében:

– háborítatlan természethez, egészséges környezethez való jog védelme és érdekképviselete;

– együttműködés az érintett hatósággokkal és szakmai szervezetekkel;

– helyiek, és az itt nyaralók vízpartra jutása tekintetében kialakult gyakorlat feltárása, szemléltetése (elsődlegesen a “nádasig érő utca végi” – helyi közöségi, utcaközösségi, illetve egyéb magán területen áthaladó közösségi lejárók) és a kialakult használat és a jogi szabályozásnak a használók érdekeit is szem előtt tartó egymáshoz való igazításának aktív elősegítése

– utcaközösségek szervezeti formájának kialakításában, és ezen szervezetek által fenntartott lejárók jogi helyzetének megoldásában való segítségnyújtás, és érdekképviselet

 

2.3. A 2.1 és 2.2 pontokban rögzített közösségi célok érdekében együttműködés kialakítása, valamint támogatás nyújtás az Egyesület tagjai és partnerei számára:

– fenti célokért küzdő civil szervezetek, magánszemélyek, illetve helyi vállalkozók szakmai támogatása;

– szakmai egyeztetés és párbeszéd az illetékes hatóságokkal, önkormányzatokkal;

 

2.4 Az egyesület céljai és tevékenységei tekintetében kapcsolattartás és tájékoztatás a médiában.

 

III.

Az egyesület működésére vonatkozó általános szabályok

 

 

1. Az egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt.

 

IV.

Tagdíj

 

1. Az egyesület tagjai vagyoni hozzájárulásként tagdíjat fizetnek. A tagdíj összegét a közgyűlés határozza meg. A megállapított tagdíjat a nyilvántartásba vételt elrendelő végzés jogerőre emelkedésétől számított 8 napon belül, ezt követően legkésőbb minden év március 14. és szeptember 14. napjáig kell két egyenlő részletben az egyesület házipénztárába, vagy az egyesület bankszámlájára történő átutalás útján megfizetni.

 

Az egyesület megalakulását követően újonnan belépő tag a tagsági jogviszonya keletkezésének évében a tagdíj időarányosan számított összegét a tagsági jogviszony létesítésétől számított 8 napon belül, ezt követően legkésőbb minden év május 31. napjáig köteles az egyesület házipénztárába vagy az egyesület bankszámlájára történő átutalás útján teljesíteni.

 

V.

A tagság

 

A Társasági tagság formái:

 

a) rendes tagság,

b) pártoló tagság.

 

      a) Rendes tagság

 

1. Az egyesületi tagság az alapításkor az egyesület nyilvántartásba vételével keletkezik. Az egyesület megalakulását követően a tagság a belépési nyilatkozat elfogadásával keletkezik. A belépési nyilatkozatot az elnökséghez kell benyújtani, amely szerv a kérelem beérkezésétől számított 30 napon belül, egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással határoz a tagfelvételről. Határozatát annak meghozatalát követő 8 napon belül írásba foglaltan, igazolt módon kell megküldeni a tagfelvételt kérelmező számára. A tagfelvételi kérelem elutasítása esetén jogorvoslatnak helye nincs.

 

2. A belépési nyilatkozattal a rendes tag az Egyesület alapszabályát elfogadja és a tagsági viszonyból származó kötelezettségek teljesítését vállalja, a tagsági jogosultságok megilletik.

 

3. Az egyesület rendes tagjainak jogai:

 

1. a) részt vehetnek az egyesület tevékenységében és rendezvényein
2. b) tanácskozási, indítványozási és szavazati jogot gyakorolhatnak a Közgyűlésen;
3. c) bármely társasági tisztségre választhatnak és megválaszthatók;
4. d) az egyesületi tisztségviselőktől tájékoztatást, felvilágosítást kérhetnek, az egyesület irataiba betekinthetnek

 

4. Az Egyesület rendes tagjainak kötelességei:

 

1. a) kötelesek eleget tenni a jogszabályokban, az alapszabályban, valamint az egyesület közgyűlési határozataiban meghatározott kötelezettségeknek
2. b) kötelesek teljesíteni az egyesület tevékenységével kapcsolatosan önként elvállalt feladataikat, és tőlük elvárható módon elősegíteni az egyesület célkitűzéseinek megvalósítását;
3. c) kötelesek a tagdíjat késedelem nélkül befizetni;
4. d) nem veszélyeztethetik az egyesület céljának megvalósítását, az egyesület tevékenységét
5. e) Köteles a lakcímét annak megváltozását követő 8 napon belül az elnökséghez bejelenteni.

 

 

      b) Pártoló tagság

 

1. Az egyesület pártoló tagja lehet az az egyesület célkitűzéseiért felelőséget érző természetes vagy jogi személy, társadalmi vagy gazdálkodó szervezet aki/amely készségét fejezi ki az egyesület tevékenységének rendszeres és folyamatos anyagi és/vagy szakmai támogatására. A jogi személy pártoló tag jogait képviselője útján gyakorolja. A pártoló tag vagyoni hozzájárulással, és/vagy ingyenes szakmai segítségnyújtással vesz részt az egyesület működésében. Anyagi támogatást nyújtó pártoló tagok által fizetendő vagyoni hozzájárulás minimális összege évente 1000,- Ft azaz ezer forint.

 

2. A pártoló tagok az egyesület rendezvényeire meghívhatóak. A pártoló tag az egyesület szerveibe nem választhat és nem választható, az egyesület szerveinek döntéshozatalában csak tanácskozási joggal vehet részt. A pártoló tag tagdíjat nem fizet.

A pártoló tagot annak pártoló tagságra irányuló írásbeli készségének kifejezését követően az Elnökség választja meg e tagságra.

 

3. Az egyesület pártoló tagjának kötelezettségei

 

1. a) kötelesek eleget tenni a jogszabályokban, az alapszabályban, valamint az egyesület közgyűlési határozataiban meghatározott kötelezettségeknek
2. b) kötelesek teljesíteni az egyesület tevékenységével kapcsolatosan önként elvállalt feladataikat, és tőlük elvárható módon elősegíteni az egyesület célkitűzéseinek megvalósítását;
3. c) nem veszélyeztethetik az egyesület céljának megvalósítását, az egyesület tevékenységét
4. d) kötelesek lehetőségeikhez az önként vállalt mértékű anyagi és/vagy szakmai támogatást nyújtani
5. e) Köteles a lakcímét annak megváltozását követő 8 napon belül az elnökséghez bejelenteni.

 

1. A tagsági viszony megszűnése:

 

A tagsági jogviszony megszűnik mind a rendes mind a pártoló tagság esetében:

1. a) a tag kilépésével
2. b) a tagsági jogviszony egyesület általi felmondásával
3. b) a tag kizárásával
4. c) a tag halálával, vagy jogutód nélküli megszűnésével, az egyesület jogutód nélküli megszűnésével

 

1. A kilépést írásban kell közölni az Elnökséggel. A tag kilépése az írásbeli közlés Elnökséggel való kézbesítésének napján hatályos. A tag kilépését nem köteles indokolni.

 

2. A tag tagsági jogviszonyát, amennyiben az nem felel meg az Alapszabály V. fejezetében foglalt tagsági feltételeknek az Elnökség 30 napos határidővel írásban felmondhatja.

 

3. A rendes tag tagsági jogviszonyát, amennyiben tagdíjfizetési kötelezettségét két éven keresztül elmulasztja és a késedelmes tagdíjat az Elnökség írásbeli fizetési felszólításának kézhezvételét követő 30 napon belül sem fizeti meg, a Közgyűlés 30 napos határidővel írásban felmondhatja.

 

4. A tagnak jogszabályt, az egyesület alapszabályát vagy közgyűlési határozatát súlyosan vagy ismételten sértő magatartása esetén a közgyűlés – bármely egyesületi rendes tag vagy egyesületi szerv kezdeményezésére – a taggal szemben kizárási eljárást folytathat

 

5. A rendes tag tagdíjhátralék miatt csak akkor zárható ki, ha tagdíjfizetési kötelezettségét két éven keresztül elmulasztotta és a késedelmes tagdíjat az Elnökség írásbeli fizetési felszólításának kézhezvételét követő 30 napon belül sem fizeti meg. A tagnak a kizárásról szóló határozat meghozatalát megelőzően lehetőséget kell biztosítani arra, hogy védekezését szóban, vagy írásban előadja. A tag kizárását kimondó határozatot írásba kell foglalni és indokolással kell ellátni. Az indokolásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást. A közgyűlés kizárást elrendelő határozatát igazolható módon közölnie kell a taggal. A tagsági jogviszony ebben az esetben a kizárásról szóló határozat taggal történő közlésének napján (ha a tag nincs jelen, akkor a részére küldött tértivevényes postai küldemény átvételének napján) szűnik meg.

 

6. A kizárt tag kérheti a bíróságtól a közgyűlés által a kizárásról hozott határozat hatályon kívül helyezését, ha a határozat jogszabálysértő vagy a létesítő okiratba ütközik. A határozat hatályon kívül helyezése iránt attól az időponttól számított 30 napon belül lehet keresetet indítani az egyesület ellen, amikor a jogosult a határozatról tudomást szerzett vagy a határozatról tudomást szerezhetett A határozat meghozatalától számított egyéves, jogvesztő határidő elteltével per nem indítható. Nem jogosult perindításra az, aki a határozat meghozatalához szavazatával hozzájárult, kivéve, ha tévedés, megtévesztés vagy jogellenes fenyegetés miatt szavazott a határozat mellett. A határozat hatályon kívül helyezése iránti per megindításának a határozat végrehajtására halasztó hatálya nincs. A bíróság indokolt esetben a felperes kérelmére a határozat végrehajtását felfüggesztheti. A felfüggesztést elrendelő végzés ellen nincs helye fellebbezésnek.

 

 

VI.

 

Az egyesület szervei

 

1. Az egyesület szervei:

a./ Közgyűlés

b./ Elnökség

 

1. A Közgyűlés

 

2. A közgyűlés az egyesület döntéshozó szerve.

 

3. A közgyűlés hatáskörébe tartozik:

 

1. a) az alapszabály módosítása;
2. b) az egyesület megszűnésének, egyesülésének és szétválásának elhatározása;
3. c) a vezető tisztségviselő megválasztása, visszahívása;
4. d) az éves költségvetés elfogadása, a tagdíj megállapítása;
5. e) az éves beszámoló – ezen belül az ügyvezető szervnek az egyesület vagyoni helyzetéről szóló jelentésének – elfogadása;
6. f) a vezető tisztségviselő feletti munkáltatói jogok gyakorlása, ha a vezető tisztségviselő az egyesülettel munkaviszonyban áll;
7. g) az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet az egyesület saját tagjával, vezető tisztségviselőjével vagy ezek hozzátartozójával köt;
8. h) a jelenlegi és korábbi egyesületi tagok és a vezető tisztségviselők elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés;
9. i) döntés mindazon kérdésben, amelyet jogszabály vagy alapszabály a hatáskörébe utal.

 

4. A közgyűlés évente legalább egy alkalommal ülésezik.

 

5. A közgyűlést az elnökség legalább 15 nappal az ülés időpontja előtt kiküldött meghívóval, elsődlegesen az egyesület székhelyére hívja össze írásban, igazolható módon. Írásbeli igazolható módon történő kézbesítésnek minősül: pl. ajánlott vagy tértivevényes küldeményként, továbbá a tagnak az elektronikus levelezési címére történő kézbesítés azzal, hogy a kézbesítés visszaigazolásra kerüljön (elektronikus tértivevény, vagy a tag által küldött visszaigazoló email).

Ha a közgyűlést nem szabályszerűen hívták össze, az ülést akkor lehet megtartani, ha az ülésen a részvételre jogosultak legalább háromnegyede jelen van, és egyhangúlag hozzájárul az ülés megtartásához.

 

A közgyűlési meghívó tartalmazza az egyesület nevét, székhelyét, a közgyűlés helyét, idejét és a javasolt napirendi pontokat. A napirendi pontokat a meghívóban legalább olyan részletezettséggel kell rögzíteni, hogy a szavazásra jogosult tagok álláspontjukat kialakíthassák. A meghívónak tartalmaznia kell továbbá a közgyűlés határozatképtelensége esetére a megismételt közgyűlés helyszínét és időpontját, és az arra történő felhívást, hogy a megismételt közgyűlés az eredeti napirendi pontok tekintetében a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes lesz, ha azt az eredeti időpontot legalább három és legfeljebb tizenöt nappal követő időpontra hívják össze.

 

A közgyűlési meghívót az egyesület székhelyén és honlapján nyilvánosságra kell hozni.

 

A közgyűlési meghívó kézbesítésétől vagy közzétételétől számított 3 napon belül a tagok és az egyesület szervei az elnökségtől a napirend kiegészítését kérhetik, a kiegészítés indokolásával. A napirend kiegészítésének tárgyában az elnökség 2 napon belül dönt. Az elnökség a napirend kiegészítését elutasíthatja vagy a kérelemnek helyt adhat. Döntését, továbbá elfogadás esetén a kiegészített napirendi pontokat minden esetben annak meghozatalától számított legkésőbb 2 napon belül igazolható módon közli a tagokkal.

Ha az elnökség a napirend kiegészítése iránti kérelemről nem dönt, vagy a kérelmet elutasítja, úgy a közgyűlés a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően külön dönt a napirend kiegészítésének tárgyában, azzal, hogy a szabályszerűen nem közölt napirenden szereplő kérdésben csak akkor hozható határozat, ha a részvételre jogosultak legalább háromnegyede jelen van és a napirenden nem szereplő kérdés megtárgyalásához egyhangúlag hozzájárul.

 

6. Az elnökség köteles a közgyűlést haladéktalanul összehívni a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha

a./ az egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi;

b./ az egyesület előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni; vagy

c./ az egyesület céljainak elérése veszélybe került.

Ezekben az esetekben az összehívott közgyűlésen a tagok kötelesek az összehívásra okot adó körülmény megszüntetése érdekében intézkedést tenni vagy az egyesület megszüntetéséről dönteni.

 

7. A közgyűlés határozatképes, ha azon a leadható szavazatok több mint felét képviselő szavazásra jogosult részt vesz. A határozatképességet minden határozathozatalnál vizsgálni kell.

 

8. A közgyűlés megnyitását követően elsődlegesen meg kell állapítani a határozatképességet, vagyis az aktuális taglétszámhoz képest a megjelent és szavazásra jogosult tagok számát. A közgyűlés a napirendi pontok tárgyalását megelőzően egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással megválasztja a levezető elnök személyét, továbbá a jegyzőkönyvvezető és a jegyzőkönyv hitelesítő személyét, valamint szükség esetén a két fős szavazatszámláló bizottságot.

 

9. A közgyűlésen megjelent tagokról jelenléti ívet kell készíteni, amelyen fel kell tüntetni a tag, valamint – ha az alapszabály a képviselő útján történő részvételt lehetővé teszi – képviselője nevét és lakóhelyét vagy székhelyét, és – ha a tagokat nem azonos számú szavazat illeti meg – a tagot megillető szavazatok számát. A jelenléti ívet a közgyűlés levezető elnöke és a jegyzőkönyvvezető aláírásával hitelesíti.

 

A közgyűlésről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely tartalmazza

1. a) az egyesület nevét és székhelyét;
2. b) a közgyűlés helyét és idejét;
3. c) a közgyűlés levezető elnökének, a jegyzőkönyvvezetőnek, a jegyzőkönyv hitelesítőjének a nevét;
4. d) a közgyűlésen lezajlott fontosabb eseményeket, az elhangzott indítványokat;
5. e) a határozati javaslatokat, a leadott szavazatok és ellenszavazatok, valamint a szavazástól tartózkodók számát.

 

A jegyzőkönyvet a jegyzőkönyvvezető és a közgyűlés levezető elnöke írja alá, és egy erre megválasztott, jelen lévő tag hitelesíti.

 

10. A tagok határozatukat a határozatképesség megállapításánál figyelembe vett szavazatok többségével hozzák meg. A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,
11. a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít;
12. b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;
13. c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;
14. d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki az egyesületnek nem tagja;
15. e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy
16. f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.

 

11. A közgyűlés határozatát – az alapszabály vagy törvény eltérő rendelkezése hiányában – egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza. Az egyesület alapszabályának módosításához, az egyesület egyesüléséhez és szétválásához a közgyűlés háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges. Az egyesület céljának módosításához és az egyesület megszűnéséről szóló közgyűlési döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.

 

12. A közgyűlési határozatokat a levezető elnök a közgyűlésen szóban kihirdeti és az érintett tag(okk)al a határozat meghozatalát követő 8 napon belül írásban, igazolható módon is közli a határozatnak az egyesület honlapján történő közzétételével egyidejűleg.

 

13. A közgyűlés – a hatáskörébe tartozó valamennyi kérdés vonatkozásában – ülés tartása nélkül írásban vagy más, a döntéshozatal során tett jognyilatkozatok bizonyítására alkalmas eszköz felhasználásával is jogosult határozatot hozni, kivéve, ha bármely tag kifejezetten kéri az ülés megtartását – ebben az esetben kötelező a közgyűlés összehívása és megtartása. A közgyűlés tartása nélkül döntésre bocsátott határozati előterjesztést írásban és a döntésre 8 napot biztosítva kell a tagokkal közölni, akik szavazatukat írásban vagy más, döntésük bizonyítására alkalmas módon adják le.

 

14. A közgyűlés írásbeli úton kívül online konferencia útján is megtartható. A használt elektronikus hírközlő eszköz a kép és hang egyidejű közvetítését a tagok és meghívottak azonosítását és korlátozásmentes, valós idejű kommunikációját egyszerre biztosító internetes elektronikai eszköz lehet (Zoom, Teams, Google Meet stb.). Amennyiben a közgyűlés online
    módon kerül megtartásra, az nem alkalmazható a tagok bármelyikének hátrányára, ezért az
    adott eszközzel nem rendelkező tag jelenlétét kérésére a közgyűlés alatt a székhelyen
    biztosítani kell. Az online közgyűlés határozatképességére a személyes
    részvétellel megtartott ülés határozatképességére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni A
    létszámba a személyesen megjelenteket is be kell számítani.
    Az online közgyűlésen csak nyílt szavazással lehet határozatokat hozni.
    Az online közgyűlésről jegyzőkönyv készül, amelyben rögzítésre kerülnek az ülés megtartásának körülményei is. A jegyzőkönyvet a közgyűlést levezető vezető tisztségviselő (elnök) írja alá.

 

 

1. Elnökség

 

1. Az elnökség az egyesület 3 elnökségi tagból álló ügyvezető szerve, amely dönt mindazon kérdésekben, amelyet jogszabály vagy alapszabály nem utal a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe.

 

2. Az elnökség tagjait a közgyűlés választja 5 év határozott időtartamra. A közgyűlés a tisztségviselők megbízását 5 évnél rövidebb időtartamban is meghatározhatja.

 

Megszűnik a vezető tisztségviselői megbízatás:

a./ a megbízás időtartamának lejártával;

b./ visszahívással;

c./ lemondással;

d./ a vezető tisztségviselő halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével;

e./ a vezető tisztségviselő cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történő korlátozásával;

f./ a vezető tisztségviselővel szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével.

 

A vezető tisztségviselő megbízatásáról az egyesülethez címzett, az egyesület másik vezető tisztségviselőjéhez intézett nyilatkozattal bármikor lemondhat. Ha a jogi személy működőképessége ezt megkívánja, a lemondás az új vezető tisztségviselő kijelölésével vagy megválasztásával, ennek hiányában legkésőbb a bejelentéstől számított hatvanadik napon válik hatályossá.

 

3. Vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. Ha a vezető tisztségviselő jogi személy, a jogi személy köteles kijelölni azt a természetes személyt, aki a vezető tisztségviselői feladatokat nevében ellátja.

 

A vezető tisztségviselőkre vonatkozó szabályokat a kijelölt személyre is alkalmazni kell. A vezető tisztségviselő ügyvezetési feladatait személyesen köteles ellátni. Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült. Nem lehet vezető tisztségviselő aki közügyektől eltiltó ítélet hatálya alatt áll (Btk. 61.§ (2) bek. i) pont).  Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet. Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.

 

4. Az egyesület vezető tisztségviselői:

 

Az egyesület elnöke: dr. Németh Zsolt (Scheffer Zsuzsanna) 8900 Zalaegerszeg Kosztolányi Dezső utca 2.

 

 

Az elnökség tagjai: Tőkés Gábor 2045 Törökbálint Dózsa György utca 71.

Ribiánszky József Gergely 2040 Budaörs Kertész utca 11.

 

Az egyesület törvényes képviseletét az elnök látja el.

A képviseleti jog gyakorlásának terjedelme: általános.

A képviseleti jog gyakorlásának módja: önálló.

 

5. Az elnökség hatáskörébe tartozik:

a./ az egyesület napi ügyeinek vitele, a hatáskörébe tartozó ügyekben a döntések meghozatala;

b./ a beszámolók előkészítése és azoknak a közgyűlés elé terjesztése;

c./ az éves költségvetés elkészítése és annak a közgyűlés elé terjesztése;

d./ az egyesületi vagyon kezelése, a vagyon felhasználására és befektetésére vonatkozó, a közgyűlés hatáskörébe nem tartozó döntések meghozatala és végrehajtása;

e./ a közgyűlés összehívása, a tagság és az egyesület szerveinek értesítése;

f./ az elnökség által összehívott közgyűlés napirendi pontjainak meghatározása;

g./ részvétel a közgyűlésen és válaszadás az egyesülettel kapcsolatos kérdésekre;

h./ a tagság nyilvántartása;

i./ az egyesület határozatainak, szervezeti okiratainak és egyéb könyveinek vezetése;

j./ az egyesület működésével kapcsolatos iratok megőrzése;

k./ az egyesületet érintő megszűnési ok fennállásának mindenkori vizsgálata és annak bekövetkezte esetén az e törvényben előírt intézkedések megtétele; és

l./  a tag felvételéről való döntés.

m/döntés mindazon kérdésben, amelyet jogszabály vagy alapszabály a hatáskörébe utal

 

6. Az elnökség üléseit szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal tartja. Az elnökségi ülést az elnök legalább 15 nappal az ülés időpontja előtt kiküldött meghívóval, elsődlegesen az egyesület székhelyére hívja össze írásban, igazolható módon. Írásbeli igazolható módon történő kézbesítésnek minősül: pl. ajánlott vagy tértivevényes küldeményként, továbbá a tagnak az elektronikus levelezési címére történő kézbesítés azzal, hogy a kézbesítés visszaigazolásra kerüljön (elektronikus tértivevény, címzett által küldött visszaigazoló email).

 

Az elnökségi ülésre szóló meghívó tartalmazza az egyesület nevét, székhelyét, az elnökségi ülés helyét, idejét és a javasolt napirendi pontokat. A napirendi pontokat a meghívóban legalább olyan részletezettséggel kell rögzíteni, hogy az elnökségi tagok álláspontjukat kialakíthassák.

 

7. Az elnökség határozatát egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza. Az elnökség határozatképes, ha ülésén a szavazati jogában nem korlátozott elnökségi tagok több mint a fele jelen van. Két elnökségi tag jelenléte esetén kizárólag egyhangúlag hozható határozat.

 

A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,

1. a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít;
2. b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;
3. c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;
4. d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki az egyesületnek nem tagja;
5. e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy
6. f)      aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.

 

8. Az elnökség határozatait az elnökségi ülésen szóban kihirdeti és az érintett tag(okk)al a határozat meghozatalát követő 8 napon belül írásban, igazolható módon is közli a határozatoknak az egyesület honlapján történő közzétételével egyidejűleg.

 

9. Az elnökség – a hatáskörébe tartozó valamennyi kérdés vonatkozásában – ülés tartása nélkül írásban vagy más, a döntéshozatal során tett jognyilatkozatok bizonyítására alkalmas eszköz felhasználásával is jogosult határozatot hozni, kivéve, ha bármely tag kifejezetten kéri az ülés megtartását – ebben az esetben kötelező az elnökség összehívása és megtartása. Ülés tartása nélkül döntésre bocsátott határozati előterjesztést írásban és a döntésre 8 napot biztosítva kell az elnökségi tagokkal közölni, akik szavazatukat írásban vagy más, döntésük bizonyítására alkalmas módon adják le.

 

10. Az elnökségi ülés írásbeli úton kívül online konferencia útján is megtartható. A használt elektronikus hírközlő eszköz a kép és hang egyidejű közvetítését a tagok és meghívottak azonosítását és korlátozásmentes, valós idejű kommunikációját egyszerre biztosító internetes elektronikai eszköz lehet (Zoom, Teams, Google Meet stb.). Amennyiben az elnökségi ülés online módon kerül megtartásra, az nem alkalmazható bármely elnökségi tag hátrányára, ezért az adott eszközzel nem rendelkező elnökségi tag jelenlétét kérésére az ülés alatt a székhelyen biztosítani kell. Az online ülés határozatképességére a személyes
    részvétellel megtartott ülés határozatképességére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni A
    létszámba a személyesen megjelenteket is be kell számítani.
    Az online ülésen csak nyílt szavazással lehet határozatokat hozni.
    Az online ülésről jegyzőkönyv készül, amelyben rögzítésre kerülnek az ülés megtartásának körülményei is. A jegyzőkönyvet az ülést levezető vezető tisztségviselő (elnök) írja alá.

 

XI.

Záró rendelkezések

 

Az alapszabályban nem szabályozott kérdésekre a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) és az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (Ectv.) rendelkezései az irányadóak.

 

 

Kelt: Balatonmáriafürdőn, 2023. év. szeptember hó 24. napján

 

 

 

 

1. Németh Zsolt

elnök